„Egyik megálló sem jó annak, aki rossz vonatra szállt” – idézte Bernard Malamud amerikai írót Matolcsy György a közgazdász-vándorgyűlés nyitóelőadásában. Az ok: 2021-ben teljes gazdaságpolitikai úttévesztés történt, emiatt a 2030-ra megjelölt célokat egy évtizeddel el kell halasztani.
Idén mínuszban, jövőre pedig a nem is oly régi reményekhez mérten feleakkora növekedéssel lehet csak számolni. A múlt heti Közgazdász-vándorgyűlés is kevés okot adott a megnyugvásra: látszott, hogy az igazi gond nem a számokkal van, a visszaeső növekedés és kieső támogatások mellett egyre hangosabban fúj egymásra a gazdasági kormányzat és a jegybank, ami több, távolabbra mutató kockázatot is jelent.
A gazdaságfejlesztési minisztert Egerben kérdezték, beszélt arról is, támogatná-e a bankadó emelését, amit egy nappal korábban a pénzügyminiszter vetett fel ugyanott.
2025-re már nem sokat kell költenie az államnak a rezsivédelemre, az viszont a kormányt is meglepte, hogy az emberek mennyire visszafogták a vásárlásaikat az infláció miatt - mondta Nagy Márton a Közgazdász vándorgyűlésen. A benzinárat figyeli a kormány, hogy be kell-e újra avatkozni, az inflációért viszont szerinte nem felelős senki. A miniszter gyakorlatilag hadat üzent a jegybanknak, amikor azt mondta, az MNB veszélyezteti a fogyasztás visszapattanását, nagy kérdés lesz, ki az erősebb.
A nagy pénz leginkább 2022-től érkezhet, ám a feltételek még távolról sem világosak.
A magyar gazdaság nem gumilabda, amely visszapattan – üzente a pénzügyminiszter a jegybankelnöknek. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint most a fő feladat „megmenteni ezt az évet”, és ha az uniós pénzügyminiszterek jövőre is adnak mozgásteret a költségvetési lazításra, ő nem lesz ellene.
1400 milliárd forinttal eshet az állam bevétele a koronavírus miatt, a Pénzügyminisztérium továbbra is optimista, hiszen tapasztalataik szerint a befektetők nem fordultak el az országtól. Ugyanakkor a költségvetés hiánya idén akár a 9 százalékot is elérheti – ismerte el Varga Mihály a Magyar Közgazdasági Társaság 58. vándorgyűlésén, ahol azért többször kiszólt Matolcsy Györgynek is.
Versenyképességi fordulatot sürgetett a Magyar Közgazdasági Társaság 58. vándorgyűlésén a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Pár dolgot mintha így is elfelejtett volna megemlíteni a jelen gazdasági problémáival kapcsolatban.
Varga Mihály szerint azzal, hogy Magyarországot felminősítette az S&P, a nemzetközi hitelminősítő elismerte: a magyar gazdaság jó úton halad. A nemzetgazdasági miniszter szombaton Kecskeméten, az 54. Közgazdász Vándorgyűlésen beszélt arról is: nagy bérnyomás nehezedik majd a jövőben az itthoni vállalatokra, mert a termelékenység növelésében előrébb vagyunk, mint a bérekben.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a munkaerőhiányt és a kivándorlás okozta problémákat nem fogja megoldani, ha még több határon túli magyar költözik az országba, és a kormánynak amúgy sem érdeke őket elszakítani „ősi szállásterületükről.”
A hagyományos kereskedelemben olyannyira tör előre a Lidl és az Aldi által képviselt diszkontvonal, hogy ez lépéskényszerbe hozta a Tesco és az Auchan fémjelezte hipermarketeket is – írja a napi.hu.
A héten nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány átvette az irányítást a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsában, miután a tanácstagok többsége az inflációs folyamatok ellenére kamatcsökkentésre szavazott. A közgazdászok éves seregszemléjén a gazdaságpolitikai fordulat szükségességéről beszéltek, a Mol ellen pedig újra támadást intéztek horvát politikusok az INA-ban betöltött vezető szerepe miatt. Az Európai Unió déli perifériáján újabb megszorításokat hirdettek: a kézenfekvő válasz, a tüntetés sem maradt el. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
